A Tiszaföldvári Férfikórus Egyesület szervezésében, három külföldi kórus, és a Férfikórus részvételével augusztus 27-én 17 óra 30 perces kezdéssel megkezdődött a Nemzetközi Kórus-hangverseny.
Az eseménynek az Evangélikus egyház Tiszaföldvári templomában került sor. A nagy meleg ellenére telt ház előtt zajlott a koncert. Sőt! Még a templom ajtajában és azon kívül is állt a közönség. A meghívott vendégek, a fellépő kórusok, és a közönség köszöntése után, Pathó Gyula evangélikus lelkipásztor, a hangverseny házigazdája hangolta a közönség lelkét a zene szeretetére, befogadására.
Hangversenyünket rendhagyó módon nem zenével, hanem egy verssel kezdtük. Bálint Barbara, 11 éves, Zetelakai ifjú hölgy, népviseletbe öltözve szavalta Pósa Lajos, Magyar vagyok című versét. A bájos előadást a közönség elismerő tapssal köszöntötte.
A kórusok közöl elsőként a Zetelakáról érkezett Női Énekkar adta elő műsorát, Jakócs Zoltán karnagy vezetésével. Műsorukban népdalok, népdal feldolgozások, imádság-dalok hangzottak el. Hol kesergős, hol mélabús, hol vidáman csilingelő, olykor tréfás. A székely nemzeti viseletbe öltözött hölgykoszorú csodálatos zenei élményben részesítette a közönséget, amit a közönség percekig tartó vastapssal jutalmazott.
Másodikként a Felvidékről, Fülekről érkezett Pro Kultúra Férfikar következett. Fehér Miklós karnagy vezetésével. Ők is jártak már nálunk korábban, és jó volt látni régi barátainkat. S még jobb volt hallgatni. Nagyon szép műsort állítottak össze és adták elő nagy átéléssel. Előadásaikon érezhető volt a zene szeretete. Mindezt a közönség is érezte, és ők is percekig tartó vastapssal búcsúztak a közönségtől.
Következő fellépő, a lengyelországi Mielec városának Melodi Férfikara volt, fiatal karnagyuk – Maciej Fijalkowski – vezetésével. Ez a férfikórus most járt itt először, nem ismertük milyen művészi színvonalon működnek, de nagyon kellemesen „csalódtunk”. Már az első daluknál érezhető volt, hogy nagyon együtt van a csapat. Fiatal karnagyuk szinte minden testrészével irányította a kórust, s azok követték karnagyuk utasításait. Meghatóan szépen énekeltek. Azt hiszem, letették névjegyüket Tiszaföldváron, s ha az idő engedi, sokszor lesz még alkalmunk hallgatni őket. Sikerüket ők is érezték, mert a közönség őket is vastapssal jutalmazta.
Végül a vendéglátó Tiszaföldvári Férfikórus állt fel műsorának bemutatásához. Műsorukat nemrég elhunyt dalos társuk, Dóró András emlékének ajánlották. Egy dal erejéig megemlékeztek az I. világháborúban elesett hősökre is. Előadásukat a tőlük megszokott és elvárt magas színvonalon mutatták be, Szabó Zsolt karnagy vezetésével, valamint Szabó Tímea zongora, és Barabás Béla tangóharmonika kíséretével. S a közönség minden dal után hosszú percekig tapsolt.
Az előadások végén a Lengyel, a Székely és a Magyar himnuszokat elénekelve fejeződött be a koncert.
A közönség soraiból sokan jöttek gratulálni a csodás élményért, a remek szervezésért, s ígérték legközelebb is eljönnek. Úgy legyen.
SG
küldés...
